2016. január 17., vasárnap

Gasztronómiai betekintés, érdekességek, recept

Nálad is már előfordult, hogy a szereplőd leugrott a boltba káposztát venni, mert kimchit szeretne csinálni ebédre? Lehetséges ez?! Sokan úgy írnak, hogy fogalmuk sincs a koreai gasztronómiáról... Ezért hoztam nektek pár érdekességet, szokást, hagyományos ételt és meglepetésként még egy receptet is ;)


A koreai gasztronómia változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek tartott konyha. Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pipbimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém). Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, ami a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapnyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.
A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban. Az asztalra mindig kerül rizs, amely kiegészítője a kuk (leves), a ccsige (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan). Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk (kása), illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.
A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다, mognun kosi hanurida), és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek (약식동원, jaksik tongvon, „az orvosság és az étel egy gyökérről fakad”).

                                                                                                                                        

 Koreában az ember életének legfontosabb állomásait végigkísérő ünnepek és ceremóniák alkalmával sajátos ételeket szolgálnak fel. Ezek az ételek az ünnep jelentésétől függően maguk is szimbolikus jelentéssel bírnak. A konfuciánus hagyományoknak megfelelően régen az egyes ünnepeken bemutatott szertartásokat szigorú szabályok közé szorították, és ezek az ételekre és italokra is vonatkoztak. A legfontosabb ünnepek a születés, a szamcshil (삼칠, a születéstől eltelt 21. nap), a pegil (백일, a születéstől eltelt 100. nap), a tol (az első születésnap), a kvallje (관례, felnőtté avatási ceremónia), házasságkötés, a hvangap (환갑, a hatvanadik – koreai életkorszámítás szerint 61. – születésnap) és a csesza (a halottra emlékező szertartás). A rizsből készült ttokféleségek mindegyik esetében nagy szerepet játszanak. A születésnapi ünnepségeken a mijokkuk, a tengeri hínárból készült leves a leggyakoribb fogás.
                                                                       Mijokkuk




"Koreaiak? Kutyazabáló csíkszeműek?"
Valószínűleg már te is hallottad barátaidtól, akik nem rajonganak az országért, az emberekért... Valószínűleg sokszor ki is oszttottad őket, hogy maximum Kínában eszik meg a kutyát... vagy hogy is van ez?

Koreában a kutyahús fogyasztásának történelmi hagyományai vannak. Újkőkorszaki leletekben is találtak kutyacsontokat, de Kogurjo-kori falfestmény is tanúskodik a kutyahús fogyasztásáról. A koreai három királyság idejében is szívesen fogyasztott étel volt, de Palhe népe is kedvelte. A buddhizmus terjedése gátat szabott a fogyasztásának. A Csoszon-korban újra divatba jött, a konfuciánus tudósok kedvelt eledele volt.
Ételként leginkább a nurongi (누렁이) nevű kutyafajtát fogyasztják, melyet kifejezetten erre tenyésztenek és házi kedvencként nem tartják. A legismertebb étel a posinthang (보신탕), ami csípős leves, és gyakran fogyasztják a három legmelegebb nyári napon, amelyek közismert elnevezése a „kutyanapok”. A kutyahúst jobbára férfiak fogyasztják, mert a jangot, a férfi energiát erősíti a hiedelem szerint. A kutyahús fogyasztását Dél-Koreában egyre többen ellenzik, a fiatalok közül már nagyon kevesen fogyasztják, aminek oka a kutyák házi kedvencként való elterjedése az országban. A koreaiak évente körülbelül kétmillió kutyát vágnak le étkezés céljából, de ez a szám évről évre csökken, akárcsak az ilyen ételeket felszolgáló éttermek száma. A kutyahúsból készült ételek az észak-koreai konyhában is jelen vannak.

                                                                       Poshintang


A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban. A hagyományos tálalás (반상, panszang) során az asztalra rizs kerül, kuk (leves), kocshudzsang (csilipaprika-paszta), szójaszósz, valamilyen ccsige (raguféleség) és kimcshi. Az alapján, hogy hányféle pancshant, azaz kísérő ételt tálalnak fel, a tálalás elnevezése szamcshop (삼첩; 3), ocshop (오첩, 5), cshilcshop (칠첩, 7), kucshop (구첩, 9), sibicshop (십이첩, 12) pancshan; a tizenkettes elrendezés a királyi udvarban volt szokás.
Az asztal közepére kerülnek a másodlagos ételek, a kalbi, vagy a pulgogi, illetve a ccsige. Ezek köré rendezik a pancshanokat. A rizst és a leveseket külön rendezik. A pancshant kis adagokban tálalják, ha elfogy, újat szervíroznak. Minél formálisabb az alkalom, annál több pancshant tesznek az asztalra. Az elrendezés során figyelembe veszik a színeket, az összetevőket és az ételek hőmérsékletét is. Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk, illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.
Általában az elhelyezési sorrend a következő, az étkező személy bal oldaláról: balra kerül a rizses tálka, jobbra a leveses, valamint az evőeszközök, melyeket kis porcelán tartóra helyeznek. Az asztal jobb oldalára kerülnek a forró illetve folyadékos ételek, a hideg illetve száraz ételek a bal oldalra. A raguk a jobb oldalra, a zöldségek a bal oldalra, a kimcshi hátra, a szószok pedig előre.
Koreában pálcikát és kanalat is használnak a hagyományos étkezésben. A kanalat, mely hosszabb és laposabb, mint a nyugaton ismert, kizárólag leves, rizs és ragu elfogyasztásához használják.
                     Csolla tartomány híres arról, hogy sokféle pancshant szolgálnak fel egy étkezés során.

A hagyományos koreai édességek összefoglaló neve hangva (한과), általában valamilyen lisztből (rizsliszt, búzaliszt stb.) készül, cukor, méz hozzáadásával, gyümölcsök és ehető gyökerek felhasználásával, sütve, gőzön főzve. Vannak töltött, magvakkal bevont változatok és zselészerű típusok is. A Csoszon-dinasztia idejében szigorú előírások vonatkoztak a hangvára, kizárólag ünnepekkor lehetett fogyasztani, egyébként büntetés járt érte, pénzbírság vagy vesszőzés.
A rizssüteménynek nevezett ttokfajták között is találhatóak desszertnek készítettek, ízesítésnek vagy töltelék gyanánt gyakran használnak azukibabból készült masszát, gabonaféléket, magvakat, mogyoróféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet vagy éppen ehető virágszirmokat. A gőzön főtt változatok közé tartozik például a szongphjon (송편), ami félhold alakú, azukibab-masszával, szezámmal és egyéb töltelékkel töltött, fenyőlevelekkel együtt gőzölt ttok, döngölt rizstésztából készül az indzsolmi (인절미), amit azuki-őrleménybe vagy szezámba forgatnak, a sült verziók közé sorolják például a hvadzsont (화전), ami virágszirmokkal díszített, ragacsos rizslisztből készülő, kerek sütemény. A főtt ttokok közé tartozik például a gyümölcsökkel töltött csapkvabjong (잡과병).
Kedvelt nyári édesség a pingszu (빙수), melynek eredeti verzióját a Csoszon-időkben fogyasztották, ez volt a phatpingszu (팥빙수), ami jégkásából és édes azukibabkásából állt. Dél-Koreában számos változata kapható, fagylalttal, gyümölcsökkel, sűrített tejjel, kakaóval vagy csokoládéval is ízesítve.
                                                                                                    Hangva

                                                                                                                                                         Forrás: Wikipédia


Ugye te is hallottál már a kimchiről? Biztosan! És pontosan mi is az? Valami káposztából készült cucc, igaz? 
Te is szeretnél készíteni otthon ilyen finomságot? Megteheted! Egy egyszerű recepttel pár nap alatt isteni kimchi foglalhat helyet asztalod közepén. A családod, esetleg barátod/barátnőd, élettársad biztosan mind a tíz ujját megnyalja ebéd után. Egyszer én is megleptem vele rokonaimat, és nekünk nagyon ízlett ez a jellegzetes koreai étel.

Hozzávalók:
  • 50 dkg kínai kel falatokra tépve
  • 1 nagy sárgarépa reszelve
  • 25 dkg fehér retek reszelve
  • 2 zöldhagyma apróra vágva
  • fél dl szójaszósz
  • 3 evőkanál almaecet
  • 2 evőkanál méz
  • 1 evőkanál reszelt gyömbér
  • 1 evőkanál zúzott fokhagyma
  • kimchi paprika vagy chili 

 Elkészítés:

Az előkészített zöldségeket a szójaszósszal meglocsolva 5-6 órát pihentetjük. A kiengedett levet öntjük a zöldségekről, a léhez keverjük a többi hozzávalót, majd visszaöntjük a zöldségekre. Szobahőmérsékleten 1-5 napig állni hagyjuk egy jól lefedett, nagyon tiszta edényben.

 

                                                                                                                 Forrás: Mindmegette.hu

 

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést! Tény, hogy nem egy szösszenet, de szerintem hasznos információkat szerezhettél, ha már a felét is át futottad :) Igyekszem még jelentkezni ilyen posztokkal! Sziasztok!



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése